A korábbi szilárd tüzelésű kazánok kis víztérfogata miatt egy esetleges túlfűtésnél hamar gőz képződött a fűtési rendszerben, s annak az elvezetése sürgős volt, nehogy robbanás legyen a képződött túlnyomás miatt. A túlnyomás gyors levezetésére tökéletesek voltak a nyitott tágulási tartályok. Egy biztonsági szelep nem képes olyan gyorsan elvezetni a túlnyomást, hogy ne legyen robbanás. A túlfűtés pedig amiatt jött létre, hogy jól megrakták a kazánt, s emiatt intenzív hőfejlődés volt. Az olaj- vagy gáztüzelésnél a tüzelés szabályozhatósága miatt nem jön létre hirtelen hőfelszabadulás, ezért lehet ezeknél a kazánoknál zárt tágulási tartály.
Vannak olyan szilárd tüzelésű kazánok, melyeknél megoldható a jó szabályozhatóság, vagyis elkerülhető a hirtelen nagyfokú hő keletkezése. Ilyen például az automatikus adagolású pelletkazán, de vannak más hasonló kazánok is. Ezeknél egy esetleges áramkimaradásnál sem következik be a fűtővíz felforrása, mert azonnal megszűnik a tüzelőanyag betáplálása is, nemcsak a fűtővíz elszállítása áll le.
A kis vízterű kazánoknál szoktak a kazán mellé beépíteni egy puffertartályt, megnövelve ezzel a rendszer vízmennyiségét. Ez normál üzemben segít a felforrás elkerülésében, de áramkimaradás esetén ugyanúgy bekövetkezhet a víz forrása.
Másik megoldási lehetőség, ha beépítünk egy hőérzékelős hideg víz bevezetést. Ha a hőérzékelő a beállított értéknél melegebbet érez, akkor hideg vizet enged a kazánba, s nem engedi felforrni a fűtővizet. Természetesen ez sem jelent 100%-os biztonságot, mert ha ilyenkor a hideg víz bevezetése is leáll, akkor ugyanúgy bekövetkezhet a gőzrobbanás.
Azt kell mondani, hogy teljesen biztonságos és tökéletes megoldást a szilárd tüzeléseknél a nyitott tágulási tartály jelent. Az automatikus tüzelőanyag-adagolású kazánoknál lehet zárt tágulási tartályt alkalmazni, mert valami hiba esetén megszűnik az adagolás is, vagyis nem fordulhat elő a víz felforrása.
/Cséki István/