A kondenzációs kazán működésének lényege
Nem csak a gáz elégetésével felszabaduló hőt használja fel, hanem a füstgázban lévő vízgőz hőjét is, ami a hagyományos működési elvű kazánok esetében a kéményen keresztül távozik. A kazánban létrejövő kondenzáció során napi néhány liter kondenzvíz keletkezik, amelyet a csatornába vezetünk, ha kell, speciális szennyvízátemelő segítségével.
Mik az előnyei és hátrányai?
A hagyományos gázkazán használatához képest a magasabb beszerzési árán kívül hátrányának mást nem lehet felsorolni, előnye viszont annál több van:
· az összes kazántípus közül a leghatékonyabban hasznosítja a fűtőanyagot
· alacsony környezet-, illetve levegőszennyezés
· hivatalos adatok szerint 15-30 %-kal kevesebb gázt használnak fel egységnyi hőenergia előállításához, de a tapasztalati adatok azt mutatják, hogy egy kondenzációs kazánnal korszerűsített közepes méretű családi háznál akár 40% megtakarítás is elérhető
· kisebb sugárzási veszteség az alacsony hőmérsékletű üzemelés miatt
· 8-10%-kal kisebb füstgáz hőveszteség
· sokkal biztonságosabb üzem – a speciális dupla falú kémény (zárt rendszerű üzem) miatt csak a külső térből nyeri a gáz elégetéséhez szükséges oxigént.
Milyen járulékos költségei vannak?
· Tervezés és engedélyeztetés – új terv esetén fel kell készülnünk arra, hogy az eredeti építkezésünk befejezése óta eltelt időben megváltoztak a vonatkozó törvények, és emiatt gáztervünknek már az új szabványoknak kell megfelelnie. Például ha a konyhában gáztűzhelyünk van, akkor ablakra vagy falba szerelhető légbeeresztő beszerelését írhatják elő, ami további – beszereléssel együtt akár 10-50.000 forint többletköltséggel járhat. Ugyanez a többletköltség merül fel abban az esetben is, ha hagyományos, nem kondenzációs kazánra szeretnénk váltani.
· Kéménybélelés – a kémény magasságától függően 70-150.000 forint közötti összegbe kerülhet, amihez hozzájön a kémény hatósági átadásának a körülbelül 50.000 forintos költsége.
· Szennyvízátemelő: enyhén savas kémhatású szennyvíz elvezetésére alkalmas szennyvízátemelő szivattyú beépítése lehet szükséges, a csatornarendszer magassági elhelyezkedésének függvényében.
· Indirekt tároló: ekkora léptékű felújítás esetén logikus azt is átgondolnunk, hogy nem kellene-e a használati meleg víz előállítását is modernizálnunk? Ésszerű döntés lehet a régi, korszerűtlen, nagy fogyasztású villanybojler, vagy a hosszú évek alatt a vízkőtől tönkrement indirekt melegvíz-tároló lecserélése. Egy 120-160 literes tároló kényelmesen kielégíti egy 4-5 tagú család igényeit.
· Beszerelési, beüzemelési, üzemeltetési költségek: a szükséges segédanyagokkal együtt a régi kazán le- és az új felszerelése hozzávetőlegesen 50-100.000 forint körül alakul, ehhez jönnek a kémény költségei, illetve a kazán hivatalos szakember általi beüzemelésének költsége, ami típustól függően 20-30.000 forint körül alakul. Sok gyártó előírja az évenkénti kötelező karbantartást is.
Ezek függvényében a teljes beruházás 3-4 év alatt megtérül.
Érdemes figyelni az Új Széchenyi Terv weboldalán a rendszeresen felbukkanó Zöld Beruházási Rendszer keretein belül megjelenő pályázati lehetőségeket, mert ha egy komplex energia-megtakarítási projektet hajtunk végre, akkor akár beruházásunk 30-50%-át visszakaphatjuk vissza nem térítendő támogatás formájában.
/legjobbotthon.hu/