Sebők és Társa logo
2020_web_header_30_tecevel
2020_web_header_TECE
previous arrow
next arrow

9+1 tény és tipp a téli szellőztetés fontosságáról

9+1 tény és tipp a téli szellőztetés fontosságáról

2014-11-26

Sebők és Társa Kft. Egy átlagos család naponta 10 liter párát termel. A téli hidegben ez a páramennyiség elhasználódottá teszi a zárt terek levegőjét, ezért nemcsak jól esik, de fontos is felfrissíteni a levegőt gyors, de alapos szellőztetéssel. A legújabb kutatások szerint  a lakáson belüli ruhaszárítás súlyosbíthatja az asztmás tüneteket. Megfelelő minőségű beltéri levegővel azonban megelőzhetőek az asztmás és az allergiás megbetegedések, és biztosítható az általános jó közérzet.

Dúll Andrea elismert környezetpszichológus tanácsai hatékony megoldást kínálnak szervezetünk és otthonunk egyik éltető elemének, a levegőnek frissen tartására. Mi, európaiak életünk 90%-át a négy fal között töltjük. Egészségünk és közérzetünk szempontjából ezért nem mindegy, milyen levegőjű helyiségben tartózkodunk. Az energiatakarékosság jegyében az épületek napjainkban fokozott légzárással készülnek, mely tovább ront a belső légállapotokon, magasabb páratartalmat eredményezve. Ráadásul mind otthon, mind a munkahelyünkön egyre több elektromos berendezés vesz körül bennünket, melyek szintén szennyezik a levegőt.

Télen kevésbé van kedvünk ablakot nyitni a beáramló hideg miatt. A páratartalom csökkentése és a levegő minőségének javítása érdekében viszont minden zárt térnek lélegeznie kell. Dúll Andrea környezetpszichológus a megfelelő és rendszeres szellőztetés fontossága kapcsán elmondta: ”A friss levegő minden zárt térben (lakás, iroda, üzlethelyiség stb.) és minden évszakban fontos, környezetpszichológiai szempontból is. Az élettani adatok: a szervezet, az agy jobb oxigénellátása, a jobb alvásminőség mellett érdemes kiemelni az általános lelkiállapotra gyakorolt hatásokat is. A környezetpszichológiában – ami a fizikai környezet és a lélektani működések összefüggéseit vizsgálja – jól ismert, hogy az ún. ambiens (körülvevő, nehezen tudatosuló) hatások egy része éppen a levegőben áramló részecskék, ionok útján jut el az idegrendszerhez. Az áporodott levegő vagy a nem kielégítően karbantartott mesterséges szellőztetőrendszerek által a levegőbe juttatott káros anyagok számos, a közérzetre ható kellemetlenség, tünet (rossz hangulat, idegesség, lelassult pszichés tempó) hátterében állhatnak.

A megfelelő szellőzés eredményeként a térhasználók hangulata jobb lehet, mentális működésük optimálissá válhat. A specifikus előnyök mellett a természetes szellőzés olyan, a kedélyállapotunk javulását előidéző előnyöket is biztosít, mint a kapcsolat élménye a külső környezettel – ami nem tudatosuló élmény ugyan, de mégis jelentős lélektani hozama van.”  

 

9+1 tény a beltéri levegő minősége és életminőségünk kapcsolatáról:

  1. Az európaiak manapság idejük 90 %-át a négy fal között töltik.
  1. Az elmúlt 30-40 évben rohamosan megnőtt az asztmás és allergiás megbetegedések száma – részben azért, mert egyre több időt töltünk zárt térben.
  1. A tárgyalótermek, iskolai osztálytermek rossz légminősége a tanulási és koncentráló-képességre egyaránt negatívan hat.
  1. A gyerekszobák légtere tele van a műanyag játékokból és elektronikus eszközökből származó vegyi anyagokkal. A gyermekek így különösen ki vannak téve a rossz légminőség jelentette veszélyeknek.
  1. Magas páratartalom és alacsony beltéri hőmérséklet esetén a hidegebb felületeken kicsapódhat a pára, amely később penészedéshez vezethet.
  1. A páralecsapódás és a penészedés többnyire hideg külső falak mellé állított bútorok közelében alakul ki. A penészes fal allergiás és asztmás tüneteket produkálhat, emellett fáradtság, fejfájás és keringési problémák előidézője is lehet.
  1. Egy átlagos család páratermelése 10 l/nap. A magas páratartalmú helyiségek ideális életteret jelentenek a poratkák számára, amelyek jelenléte allergiás megbetegedésekhez vezethet.
  1. A beltéri levegő szennyezéséért számos tényező, köztük a páratartalom, a különböző szagok és illatanyagok, a tárgyakból kiváló gázok, a cigarettafüst, a penész, az allergén anyagok, valamint a radon tehető felelőssé.
  1. A mesterséges szellőztetőrendszerek számos káros anyagot juttathatnak a levegőbe.

+1  Az olyan mindennapi tevékenységek, mint például a lélegzés, a főzés és a zuhanyzás vízgőzt és                 egyéb szennyezőanyagokat termelnek.

 

10 tipp az egészséges beltéri klíma megteremtéséért:

  1. A fűtési szezon elején nagyobb eséllyel alakul ki páralecsapódás, ezért ilyenkor még többször szellőztessünk. Ha odakinn 10-15 °C a hőmérséklet, szellőztetéskor a helyiségek páratartalma is csökkenni fog. A falak, a padló és a bútorok gyors szellőztetés mellett még a hidegebb hónapok alatt sem hűlnek ki, és hamar visszanyerik eredeti hőmérsékletüket.
  1. Tanácsos télen rövid, naponta többszöri szellőztetést alkalmaznunk a hosszabb ideig tartó, ritkábban végzett szellőztetések helyett. Ha szellőztetéshez ablakot nyitunk, akkor az állott levegő 5-20 percen belül távozhat.
  1. Ébredés után szellőztessük ki a hálószobát.
  1. Főzéskor nyissunk ablakot a konyhában, evés után pedig az étkezőben.
  1. Takarítás után hagyjuk, hogy átjárja a levegő a szobákat.
  1. Este, lefekvés előtt – akár kis időre is – nyissunk ablakot, hogy jobban tudjunk aludni.
  1. Zárt ajtók mögött zuhanyozzunk, fürdés után töröljük szárazra a csempét és a padlót, majd nyissuk ki a fürdőszoba ablakát.
  1. A frissen mosott ruhákat ne a lakásban teregessük ki.
  1. Főzéskor mindig használjunk fedőt – ez energia-megtakarítást is jelent.
  2. Külső határoló falak mellé ne állítsunk bútorokat.

Comments are closed.